Talán a legjellemzőbb szó rá a pezsgés, amiből az ember olyan szívesen tapasztalna meg többet itthon is.
katt az ikonra a bal alsó sarokbanA kötelező látnivalókon túl vannak persze mindennapi, az idegen számára különös dolgok is. Mondjuk, hogy a metróban a csatlakozási pontokon sokszor több száz métert kell gyalogolni hogy átszállhassunk a másik vonalra, mert az átjárófolyosók a velük azonos szintben lévő csatornahálózatot kerülgetik.
Vagy a nyári vásár, amire sokan szabadságot vesznek ki, a boltban pedig egy jobb cuccot akár ki is kaphatnak a kezedből, de mivel fontos az udvariasság, azt feltétlenül hozzáteszik, hogy " Pardon Madame! ".
A Pompidou központban éppen az indiai-pakisztáni helyzethez kapcsolódó program volt és egy művészeti projekt keretében plakátot lehetett készíttetni magunkról.
És ha már úgyis ott van az ember, érdemes kicsit kimozdulni a városból és megnézni Monet kertjét Givernyben, Normandia favázas régi házait vagy az óceánt (mert attól, hogy ott történetesen La Manche-nak hívják, az azért lényegében az Atlanti óceán). Mind elérhető 2-2,5 óra alatt vonaton.
(A képek nagy részét és a filmet Andris készítette.)
3 megjegyzés:
Igen, akkor most már itt az ideje az újabb útnak.
Gyerekkel, vagy kettesben? Megfontolandó, mert az sem rossz amikor látod a kölkeken, hogy ők mennyire élvezik :).
Ahh, Pompidou, ahh, Giverny! Köszönöm a beszámolót, kicsit ott lehettem, jaj, de jó! :-))
jaj, de jó volt nézni! köszi :D :D
Megjegyzés küldése