A homéroszi szöveget mondták, de annyira frissen és humorosan rendezte meg a darabot Márta néni az osztálytanító, hogy a kötelező szülői elfogultságon túl is nagyon jól szórakoztak a nézők.
Maguk a gyerekek is nagyon élvezték, mindenki több szerepben is megmutathatta magát és jó volt látni, hogy mennyire közös alkotásként élik meg az előadást.
6 megjegyzés:
irigykedunk;-) mennyit nott Eszti...
Én is irigykedek! A hagyományos suliba miért megoldhatatlan egy ilyen közös alkotás?
Kérésem is lenne. A Magonc CD-t szeretném megvásárolni. Segítenél? kovari74@t-online.hu. Köszönöm!!
Kriszta, múltkor gimisnek nézték :).
Tündérlátta, írok mailt.
Tunderlatta, azert mert egy ilyen darab RENGETEG ido, amit valahonnan el kell venni. Delutan a gyerekektol, delelott a tanitasbol. Az elsot rizikosabb, mert egyszeruen nem mennek el a gyerekek, szulok nem vallaljak, a masodikat meg a tanarok nem merik bevallalni.
Arrol nem beszelve, hogy ahhoz a szulok reszerol is kell egy erettseg, hogy lassak, hogy ez nem csak `jatek`. Meglepodnel (en is meglepodtem) mit tartanak szulok fontosnak `oktatas` -kent, igy a tanarokon is nagy a nyomas:-(
Ügyesek voltak biztosan a gyerekek, és jól érezték magukat, ez látszik a képeken is.
De én úgy gondolom, hagyományos suliban is megoldható és meg is oldják. Bocsánat de én kicsit ugrom, amikor mindent egy waldorfos iskola javára próbálnak írni.
Hm, azt én nem tudom, más sulikban hogy megy, azt viszont tudom, sok év tapasztalatából, hogy a W-pedagógiának egyik nagy erőssége és pozitívuma pont ez :).
Megjegyzés küldése