Sokadalmat írtam, mert messze több ez egy kirakodóvásárnál. Helyszín az óbudai Fő tér és a Zichy kastély onnan nyíló kertje. Az idei már a tizenötödik, és az eddigi évek tapasztalataira építve talán a legjobban sikerült volt.
A téren hagyományos kézművesvásárt tartanak és emellett egész nap különböző zenekarok, kórusok lépnek fel, sokféle műfajban.
A Kastélykert kicsit zártabb, intimebb terében családi kézművesprogramokon lehet résztvenni és a régi vásárok attrakcióit például hordólovaglást vagy a célbadobást lehet kipróbálni. A megéhezőket gondosan összeállított, javarészt bio alapanyagokból készült finomságok várják.
És mivel Szent György nap, az Óbudai Waldorf iskola tanárai, szülők és a gyerekek eljátsszák a sárkányölő legendáját is. Minden évben más osztály bújik a sárkányba, idén pont Esztiéken volt a sor.
Ez is egyfajta érési folyamat. Amikor egy kisgyerek először találkozik a sárkánnyal, még ha tetszik is neki amikor a nagyok beöltöznek, a hangos morgástól és üvöltéstől általában megijed, mert az nagyon félelmetes ám. Aztán az évek során egyre bátrabb lesz és kisiskolásként már alig várja, hogy mikor sárkányozik végre az ő osztálya.
Természetesen a Magonc együttes is zenélt. Eszti először gitározott nagyobb közönség előtt.
Igazi tavaszi forgatag volt. Egész nap sokan voltunk, együtt voltunk és nagyon jól éreztük magunkat.
