holland kaland 2. rész - A'dam

Magára Amszterdamra bő egy napunk jutott, ami egy kicsit kevésnek bizonyult. Két de inkább három nap is kell a város kényelmes és alapos megismeréséhez. Szerencsére az interneten kívül volt személyes tapasztalaton alapuló, városlakótól származó információnk is, köszi Zazalea! Az, hogy gyalog be lehet járni a várost, kis túlzás, nagyon is jól jönnek azok a villamosok. 

I amsterdam kártyát akkor érdemes venni, ha nagyon sok múzeumot tervezünk be, de csak felnőtteknek, mert 17 éves korig sok hely ingyenes. A honlapjukon viszont jól lehet böngészni a látnivalók között.

Amit mi ajánlanánk a nagy múzeumokon, templomokon kívül: a Rembrandt  ház, eredeti berendezéssel és rengeteg rézkarc nyomattal.

Egy nagyon női hely, a táskamúzeum, ami egy szép kis polgárházban van az egyik csatorna partján, benne kávéház, és gazdag gyűjtemény táskákból, kalapokból, cipőkből napjainktól több száz évre visszamenőleg. 

Férfi látogatót elvétve láttunk ott, sajnos azokra is úgy hatott a hely mint az úriemberre a paparazzo-fotón.
Andris máshol került hasonló állapotba (igen, egy női ruha áruházban, de cserébe mi is elmentünk vele az Apple-store-ba , ami állítólag a világon a legnagyobb ilyen üzlet.)




A lakóhajó múzeum, ahol magyar nyelvű ismertető leírást is kaptunk.

Több mint 2000 lakóhajó van Amszterdamban, régiek és modernek is. Régebben a hajókkal közlekedtek, szállítottak és ott is laktak, majd kiöregedett hajókat alakítottak álló lakóhajókká, a közelmúltban pedig már direkt erre a célra tevezték és készítették őket. Mára nem maradt szabad, még kihasználatlan kikötőhely a csatornákon, egy már meglévőt kell megvenni annak aki erre adja a fejét. Nagyon stílusos életforma, meg azt mondják nem annyira drága mint egy városi lakást fenntartani. A furcsa az, hogy tényleg csak lakásként használják a hajókat, motor nincs bennük, pedig az embernek kedve támadna néha messzebb is indulni velük. 

És persze séta és séta amíg a lábunk bírja, mert a csatornák környéke igazán hangulatos. Nagyon zsúfolt város, a népsűrűsége másfélszerese Budapestének és ehhez jönnek még a túristák tömegei. Általánosságban úgy éreztük, hogy különösebb felhajtás nélkül, a megfelelő lehetőségek birtokában normális, aktív, kellemes életet élnek. Szóval sok jó ember, kis helyen ...

Nagyon jellegzetesek a házak, és ezekkel van tele a város: keskeny homlokzat, pár emelet, meredek lépcsők.

Ami csalódás volt az a Dam tér és környéke. Sokkal inkább közönséges, mint hangulatos, pedig a piroslámpás negyedet még el is kerültük. Szombat este állt az utcákon a szemét, és a coffee shopokon kívül is ott virított a szuvenírboltok polcain a füves csoki. Valahogy olyan érzés volt, hogy ennek az egyébként takaros kis országnak kell egy hely, ahol kiengedheti a gőzt (füstöt).

Ami viszont tényleg kötelező program az a hajózás a csatornákon, lényegesen más érzés a vízről szemlélődni mint a házak között sétálgatni.. A Hotel de l'Europe elől indul egy járat ami talán kevésbé zsúfolt és olcsóbb is, mint a nagyobb vizibuszos cégek.  A tengeri kikötőt is megnéztük velük, ekkora hajók is voltak:

És a végére az elmaradhatatlan esti kép.